Az alapokon túl

Bezony, túlestem tegnap a szóbelin is. Kemény volt. Tízre lettünk hívva, és 10 után nagyjából 10 perccel ment be egy lány, akit kilencre hívtak államvizsgázni. Mi összesen hárman várakoztunk alapvizsgára. Udvariasan közöltem a másik két sráccal, hogy stipistopi első akarok lenni, de nemigen volt ellenvetés. Szóval vártunk és vártunk és vártunk. Ismét az történt, ami az országismeret előtt: mire odajutottam, meguntam a stresszelést (valamiért most amúgy is egészen jól viseltem az előző napokat). Mikor bementem, a Segéd már ott ült az asztal túloldalán és somolygott, ahogy szokott. A Vadász becsukta utánam az ajtót, és ő is leült. Először megkérdezte, hogy vagyok, majd Csehországról kezdett kérdezni. Nekem szinte alig kellett beszélnem. Ez azért volt furcsa, mert a többiek azt mondták, alig nyelvtanoztak.Én alig svédeztem, viszont a nyelvtanba nagyon belemerültek. A Vadász nagylelkűen megkérdezte tőlem, melyik nyelvtani téma volt a kedvencem. Mondtam, hogy én biza mindet nagyon szerettem. Erre komolyan is megkérdezte, mire azt feleltem, hogy nekem tényleg nyolc, ugyanannyira tudom mindegyiket. (Kb. semennyire.) Mit szólna a nyelvtörténethez? Azt, hogy jippí, pont azt utáltam nagyon. (Vralla fejében megjelenő valós gondolatok: Nyelvtörténet? Whut the...?! Olyan nem is volt... Vagy...?) Na, azért egy picit beszéljünk róla. Felőlem... A kis magyar intermezzót a cseh sörökről jobban élveztem, de legyen. Mint a rongy, kb. úgy égtem. A Segéd időnként mintha jobban vigyorgott volna, de nem szólt. Most nem az ő dolga volt. A Vadász viszont szorgosan kérdezgetett, én pedig igyekeztem nem hatalmas szamárságokat tippelni. Teljesen megsemmisülve hagytam el a termet az indexemért. A Vadász nemsokára visszaszólított, majd míg a Segéd beírta a jegyeimet (hatot is...), megdicsérte a nyelv beszédben történő használatát, valamint közölte, hogy ügyesen kiigazodom a nyelvtörténetben (ismét: whut?!), majd elém tette az írásbelimet, ami kritikán aluli lett. Ez nem szerénykedés. Csoda, hogy a szóbelivel megmentettem magam. Nem értek a számokhoz, de azt egyszerűen kiszámítottam, hogy bizony 50%-ot sem értem el. De az alapvizsga maga hármas lett. Ennek örömére kis zene, amit a sikeres vizsgáim után szoktam hallgatni. A szobatársam szavaival "szeretem az ilyen olcsó pop-rock számokat". És igen, ez is eurovíziós :D Szeretem követni a dalfesztivált, mindig megállapítom, hogy zeneileg végtelenül nem illek Európába, de pár szám igenis tetszik. Például ez is :D Remélem, Ti sem fogjátok nagyon utálni!
Valamiért csak így tudom adni, de szerintem ez jobb is: http://www.youtube.com/watch?v=7CzuR9QhllA