Na igen. Már tegnap cefetül éreztem magam, mára, a vizsgára sikeresen bedugult úgy mindenem, ahogyan csak tudott. Levegőt nem kaptam, hangom nem volt rendesen, és nem hallottam semmit. Élmény volt így bemenni! De ez az egy időpont volt, meg ugye 24 órával a vizsga előtt már nem jelentkezhetek le, szóval...
Másodikként kerültem be a szellemtöri szóbelire, amiben csak az volt a biztató, hogy magyarul folyt. Kitaláltam, hogy márpedig én Andersent fogom húzni, mert jaj, de pozitív vagyok, és akkor talán bevonzom. A valóságban persze nem így történt, nem is húztunk, csak a Prof adott egy témát. Ami nem Andersen volt, hanem Mauritz Hansen Luren című "remeke". Előttem egy barátnőm felelt dán témából, és csak lestem, szóval egészen megörültem, hogy nem dánt kaptam, hanem norvégot (svédet svédesként nem kaphattam). A felkészülés közben barátságosan vérzett az orrom, úgyhogy méginkább megörültem annak, hogy lerobbanva mentem be. Amúgy még mielőtt sorra kerülhettem volna, pedig már ott ültem a Proffal szemben, csupán két embert buktatott meg anélkül, hogy bármit is mondtak volna (annyi bűnük volt, hogy egy bizonyos regényt egyikük sem olvasott el)... Mit ne mondjak, nem adott bátorságot. Egész hálás lettem magamnak azért a Lurenért, még ha igazából semmit se értettem belőle, mert ki tudja, mikori norvégul íródott... Nem hoztam életem legjobbját, de négyest adott, szóval elégedettebb vagyok, mint amennyire gondoltam, hogy leszek :)
Ennek örömére most ágynyugalomra vagyok kárhoztatva, szédülök, és kiszakad a torkom meg a füleim, úgy fáj mindegyik, és ahelyett, hogy haladnék, kénytelen vagyok beérni azzal, hogy ha már nincs időm újraolvasni a regényt, amiből beadandót tervezek írni, megnézem filmen. Így csinálok is valamit, meg nem is, ugyanis asszem, lehet, lázasodom. Szuper... Egy hetem van két olyan vizsgára, amiből legalább egy halálos (a Vadászos irodalom), plusz másfél beadandóra, amiből szintén legalább egy halálos (a Vadászos irodalomra :D ), szóval..... váááááááááááh!!!! >.<
És végezetül egy kis zene, ami egyeseket ki fog borítani, de... én szeretem.
Ja, nem, mert végezetül a nap svéd szava van: sjuk, -t, -a: beteg.
